Cee felé

Ébresztő!!- harapott belem hatalmasat egy ehes szúnyog. Megreccsent felettem az ágy, megjelent két zoknis láb. Elindult a nap. A felettem alvó oly csendben pakolt össze, hogy mire észrevettem már el is tünt. Szedelőzködni kezdtünk. Hálózsák, kalap, víz az útra, indulhatunk. A változatosság kedvéért esik az eső. Tegnap meg voltam győződve róla,hogy beázik az esőkabátom. Kitolok vele - gondoltam - ma nem azt, hanem egy esőponchot veszek fel. Mire elállt az eső és levettem  az esővédőt, csurovíz volt alatta a pulóver ujja Ez a víz belőlem jön. :-) :-) :-)
A mai út csodálatosan szép volt, még így borongós felhős időben is.  Nem lehet meghatódás nélkül szemlélni a vidéket, amikor látod milyen hatalmas a Teremtő és milyen csodálatos az Ő alkotása.