Erős kezdés: Alto Perdon

2012. június 4., hétfő

Mansilla de las Mulas - Leon

Tegnap delutan setaltunk a varosban, a park fai folott megkapo baranyfelhok tuntek fel.




Elertunk a  rio Esla hidjara, melynek vizeben gyonyoru viragzo hinarokat fedeztunk fel. Ez feltunt mar korabban is Villafranca del  Bierzonal is, de akkor azt hittenm valami folyoba hullott hordalekot latok.

Mar a kozepkori tomeges zarandoklatok elott is jlentos forgalmas csomopontnak szamitott Mansilla. Az egykori birtokon kereszteztek egymast a Via Trajana es az eszak deli kereskedelmi utak. Krisztus utan 70 korul a romaik  fallal vettek korul a telepulest.
Visszaterve az albergebe, mig vacsoraztuk, a belso udvaron a tarsak , az olaszok es a gyonyoruen eneklo  hospitalera vezeteseval dalolasba kezdtek. Kezdetben kozismert spanyol es olasz slagereket enekeltek, majd a hospitalera a nemzeteket egymas utan szolitotta fel eneklesre.







 Volt itt  argentin, columbiai,canadai, español, finn, francia, del afrikai, nemet, ausztral, bulgar, holland, lengyel, cseh,norveg, sved zrandok, es ezt mi az ablakbol neztuk vegig. Mindenkinek enekelni kellett egy dalt. Ki nem volt meg? A hospitalera felmutatott rank:Hungaro!! Igy mi is lementunk az udvarra. Nagy ovacio fogadott. Elenekeltuk az "Erdo-erdo kezdetu nepdalt. Hatalmas tapsot kapunk. Emlekezetes este volt.
"Az a tenyezo amely igaz baratsagot tart fenn, az a szeretet." (Dalai Lama)

Ma reggel fel het utan indultunk el. Kellemes idoben, gyorsan haladtunk Leon fele.


Hamar vege lett a megszokott csendes meditativ utnak. Az autout mellett hatalmas forgalommal szemben haladtuni, kaminok es autok suhantak el mellttunk, nemelyik olyan szelet kavart, hogy lefujta a kalapomat.


Ez a cipo mar elfaradt


Margo van eszemben napok ota, remelem segiti a gyogyulasban, hogy olyan sokat fohaszkodok erte.

Hosszan haladtunk a nagyvarosi aglomaratio mellett, a varos peremere erve alig vartam,hogy valami bar keruljon az utunkba. A reggel ota elfogyasztott tobb palack viz vegul atdolgozta magat a vesemen es tavozni keszult, csak nem kerult az utunkba "lehetoseg". Vegul beerve a varosba a municipalis alberget valasztottuk, legutobb a bences apacak altal fenntartott 140 fos zarandokszallast kerestuk fel a belvarosban, de ott nem volt konyha, meg mikro sem. Azt hittuk ez akaar az elozo ketto, fel lesz szerelve mindn joval. No hat itt sincs mas  csak egy etkezo szoba. Nem baj, mara ez adatott. Megkerestuk a supermercadot es  bevasaroltunk. Kockasajtot ebedeltunk paradicsommal, paparikaval, kolbasszal es az itteni utanozhatatlanul finom vastagheju kenyerrel. Gabor elfaradt itt ulni mellettem a gep mellett es elindult a delutani siestara.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése